Egy szokásosnak induló csütörtök kora este… Egy gyűlésre indulok, ahol a barátaimmal találkozom és utána egy hirtelen döntéssel a kazincbarcikai Strand étterembe megyünk egy kedves zenész barátomhoz, akit meg akarok kérni arra, hogy jöjjön el ingyen játszani a juniálisra – amit mi szervezünk - mert kevés a pénzünk arra, hogy művészeket szerződtessünk…
Kivételesen elkísér a lányom, aki pedig nem nagyon szokott eljönni velem, inkább zenét hallgat otthon. Éjfél körül jön a kétségbeesett telefon, a fiam hív, hogy ég a lakás, ég az élete…
Betörte ugyan a lakás ajtaját, de egy lépésnél többet nem tudott tenni, olyan iszonyatos a hőség…
Éppen festéshez készülődtünk. Az előszoba szekrény szétszedve, a ruhák zsákokban a kisszobában, ahol a tűz keletkezett.
Az előszobafalon kabátok, dzsekik, éppen ott, ahol karnyújtásnyira olajfestékek, hígítók tömkelege… Hogy a tűz mitől keletkezett, azt az alapos vizsgálat sem tudta megállapítani.
A lakásban csak a hűtő működött, és egy mobiltelefon volt a töltőn, minden más ki volt kapcsolva, mert a fiam lent beszélgetett az udvaron a barátaival…
Mint utólag kiderült, a felettünk lévő lakásban lakó kislány érezte negyed 11 körül a furcsa égett szagot, de nem tulajdonított neki jelentőséget, mert mostanában elég gyakran felgyújtják a műanyag konténereket az utcán, azoknak van ilyen kellemetlen égő műanyag szaga…
A tűzoltó szakvélemény szerint sok mindentől keletkezhetett a tűz. A régi alumínium vezetékek és az újabb rézdrótok összeférhetetlensége, egy cigarettacsikk kidobása a felsőbb ablakokból, bármi.
A lakásból 9-10 méteres lángok csaptak ki, a legnagyobb kár a fiamat érte, akinek a számítógépe, erősítői, hangfalai égtek el, de ez mind pótolható majd valahogy(?!) – de az eszmei kár a legszörnyűbb, mert a pótolhatatlan 15 éves kazetta gyűjtemény, több év napi több órás zenei szerkesztési anyagai lettek a tűz martalékává.
Szinte az összes könyvünk elégett, köztük dedikált könyvek, az ingóságok közül pedig ami nem égett el – padlószőnyeg, ülőgarnitúra - az elázott a tűzoltástól és két nap alatt iszonyú szaga lett – ki kellett dobni.
A lényeg és az egyetlen vigasz: senkinek sem lett baja. Ha a lányom otthon van, éjfélkor olyan mélyen alszik, hogy abból a lakásból csak ugrani tudott volna – ha nem kapott volna füstmérgezést - mert az előszobán keresztül nem tudott volna kimenekülni.
Ráadásul olyan iszonyú hő volt a nagyszobában is, hogy a karnis, amely a lányom ágyának közelében volt a plafonon, megolvadt…
Ezért kérem: SOHA ne dobjanak ki lakásból égő csikket, ne hagyják nyitva az ajtót-ablakot még az emeleten sem, ha elmennek hazulról, hiszen a libegő könnyű függöny könnyen lángragyullad és a telefont se hagyják a töltőn…
A lakás elektromos berendezéseit pedig vizsgáltassák át alaposan: ha lehet cseréltessék ki a régi vezetékeket, ha lakásfelújításra készülnek, csináltassanak minél több konnektort, stb…
Vigyázzanak nagyon Magukra és értékeikre!…
|
